2024. 06. 06. 15:50 - Írta: vendegblogger
(Az első évad Netflix-es premierjére akartam időzíteni az írást (ha már a SkyShowtime valamiért nem érzi fontosnak a sorozatot), de sajnos egy másik Universal-premierrel együtt a Chucky is halasztásra került annak ellenére, hogy már elkészült a lokalizáció Reméljük, azért hamarosan érkezni fog a horrorsorozat a platformra – winnie)
Don Mancini első Child’s Play, azaz Gyerekjáték-filmje 1988-ban került bemutatásra, és szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ez a horror (később horrorkomédia) franchise az ő vezetésének köszönhetően 2024-ben is képes folytatni az ismételt megújulást anélkül, hogy unalmassá válna.
Hogyan is lehetne unalmas, ha Chucky (akinek a hangját továbbra is Brad Dourif adja) a mozgatórugó? A vörös hajú, könyörtelen, mocskos szájú és cinikus gyilkos babát arra találta ki Mancini, hogy szórakoztasson, ez pedig tökéletesen működik a hullahegyekben gazdag harmadik évadban is.
Az új epizódok nem csak fenntartják a véres lendületet, hanem szintet is lépnek, köszönhetően az írói csapat munkásságának. A halálesetek véresen gusztustalanok, a humor pedig elsőrangú, ami azonban igazán kiemeli a sorozatot, az az egyedi helyszín.
A korábbi évadokban New Jersey külvárosát, majd pedig egy katolikus magániskolát terrorizált a baba, most viszont Washington D.C.-t veszi célba és elfoglalja Amerika egyik leghíresebb házát. Így van: Chucky a Fehér Házban lakik, ez pedig mindent tízszer viccesebbé tesz. A nagy terve az, hogy Henry Collins (Callum Vinson), James elnök (Devon Sawa) legkisebb fia, Henry Collins (Callum Vinson) szeretett új játékszere legyen, azonban három tinédzser ellenfele New Jersey-ből sem feledkezett meg róla.
Jake (Zachary Arthur), Devon (Björgvin Arnarson) és Lexy (Alyvia Alyn Lind) visszatértek és elszántan vadásznak nemezisükre, miközben Chucky általa megölt családtagokat gyászolják. Lexy kétségbeesetten keresi kishúgát, eközben Jake és Devon küzd, hogy megtegyék a következő lépést romantikus kapcsolatukban, de amint rájönnek Chucky hollétére (felhívja őket, hogy gúnyolódjon velük, Ghostface-stílusban), a trió elindul Washingtonba.
A sorozat továbbra is magán viseli az eddig megszokott morbid stílusjegyeket: Chucky egy igazi pszichopata, aki vérzik, imád szelfizni, panaszkodik a rossz WiFi miatt és a gyilkolásban gyönyörködik. Narratív szempontból a harmadik évad jobban hasonlít az eredeti Child’s Play-hez, mint a film folytatásaihoz. Andy Barclay (Alex Vincent) helyett Chucky egy másik fiatal fiú gyászát és magányát használja ki Henry személyében, hogy megmentse magát, miután aggasztó híreket tud meg Damballáról, a vudu szellemről, amely Charles Lee Ray lelkének azt a képességet adja, hogy különböző testekben éljen tovább.
Dourif ismét hatalmas élvezettel lubickol szerepében, nála jobban talán csak Jennifer Tilly az, aki minden egyes másodpercét kiélvezi a képernyőn töltött idejének. A sorozat bonyolult világában Chucky szeretője, Tiffany Valentine a színész testébe ültette át a lelkét, így Tilly egyszerre két szerepet játszik. Ezúttal saját epizódot is kapott a vicces címre keresztelt „Jennifer teste”, amelyben bebörtönzik 103 gyilkossági vád miatt (nem mintha a rácsok mögött élés megállítaná mániákus hajlamait… hahaha).
Az idén tavasszal bemutatott harmadik évad második fele ott veszi fel a vonalat, ahol tavaly abba maradt – a tovább mögött folytatom.
Szóval a ,,kib.szott Chucky”, ahogy ő szereti magát hívni, a halálos ágyán fekszik, nyitásnak pedig egy rohadt jó poént tolnak a képünkbe: miután túl gyengének érzi magát ahhoz, hogy egy kést a válla fölé emeljen, kijelenti: „Most már fel sem tudom emelni; ez kínos”. Mint megtudjuk a szenvedéseinek legfőbb oka az, hogy Chucky megfertőződött a katolicizmussal, emellett pedig a rosszindulatú istensége Damballa elhagyta, és a halál is fenyegeti.
A második etap egy halloweeni partin elkövetett gyilkos ámokfutásának utóéletét követi nyomon, ahol Chucky haláltusájának kellős közepén erőt vesz magán és folytatja vérengzését, azonban továbbra is úgy tűnik, hogy Damballa tökéletesen leszarja. Mit tehet ebben a helyzetben egy haldokló gyilkos baba? Az ágyban marad és olyan filmeket néz, mint például The Boys vagy a M3GAN, miközben olyan poénok röpködnek, hogy ,,Az a ribanc ellopta a mozdulataimat…”, felerősítve egy esetleges crossover lehetőségét (?).
Anélkül, hogy spoileresebb területre lépnék, a sorozat utolsó két epizódja tovább feszegeti a képzeletet a kísértetekkel, testdublőrökkel és a Fehér Házban lévő szellemvilággal. Ezek a témák gyengébb kezekben szétesnének és pokolian giccsesnek tűnnének, de mivel Mancini már évtizedek óta irányítja Chucky összetett történetét és remekül érti a gonosztevő abszurditását, így a harmadik évad narratív fordulatai kellő mértékben fogyaszthatóak.
Szereplőink megbízhatóan hozzák a kötelezőt: Devon Sawa továbbra is kiváló James Collins elnök szerepében, akit sötét látomások gyötörnek, miután halálesetek tanúja volt a partiján. Ez Sawa negyedik (!) karaktere három évad alatt, és láthatóan jól érzi magát ebben a kihívásban. Emellett Dourif is megérkezik, hogy Charles Lee Ray-t alakítsa teljes fenyegető pompájában, ami eléggé feldobja a hangulatot minden szempontból.
Őszintén szólva messze nem tökéletes a sorozat, azonban hozza az eddig megszokott beteg és abszurd humorú cselekményt, mivel asorozat alkotója Don Mancini minden szezonban tovább feszegeti a határokat a horror és a humor terén, ennek eredményeként a Chucky-t a franchise eddigi egyik legjobb projektjévé teszi.A vicces egysorosok és a popkultúrára való utalások ugyanolyan ütemben pörögnek, mint a groteszk gyilkosságok.
Nekem személyes kedvencem volt a nukleáris kilövési kódok köré épülő jelenet!Nehéz egy slasherben a komikumot szervesen megtalálni anélkül, hogy paródiának tűnne, de itt ez hibátlanul sikerült. A Chucky azért szórakoztató, mert öntudatos és magabiztos a hangvételében, summasummarum jár neki a 8/10.
